Az "Adriai emlékek és magyarok" túra ismertetője itt található.
Mindenki hadtudománya - előadások a Stefánián sorozat 2018. december 13-án 18 órakor Óváry Gyula: Űrrepülőgépek és űrállomások katonai és polgári alkalmazása
2019 január 12: Kis-Benedek József: Európa terror-fenyegetettsége
A második világháború óta jószerivel nem volt olyan fegyveres konfliktus a világban, ahol két nagyhatalom a teljes haderejével egymásnak feszült volna. A hidegháború végével szerencsére annak közvetlen veszélye is elmúlt, hogy ilyesmi bekövetkezzen, viszont hiába ért véget a fegyverkezési verseny, a világ országai azóta is eszement pénzeket ölnek a hadseregeik fenntartásába és fejlesztésébe.
Hogy melyek ma a világ legerősebb hadseregei, azt csak megtippelni lehet - ebben segít a Global Firepower statisztikája, ami többek között az ENSZ és a CIA publikus adataira támaszkodva számolta ki, mennyire ütőképes egy-egy ország hadereje.
A haditechnikai szakértők minden ország haderejének értékelésekor több mint 40 faktort vettek számításba. A nyilvánvaló tényezőkön (mekkora a hadra fogható lakosság, mennyi és milyen fejlett repülő, tank, és hadihajó áll rendelkezésre) túl egy sor olyan nézőpontot is értékeltek, amelyek egy valós konfliktusban a harctereken túl eldönthetik a háború sorsát. Milyenek az adott ország nyersanyagkészletei, az energiafogyasztása, mekkora az aranytartaléka, hogy teljesít a gazdasága, milyen a közlekedési infrastruktúrája, a földrajzi adottságai, és így tovább.
A lista összeállítói egyetlen döntő tényezőt hagytak figyelmen kívül, a bevethető nukleáris arzenált (és persze egy sor egyéb faktort is, a moráltól az általános hadi készültségig).
Az alábbiakban tehát kizárólag a hagyományos hadviselés szempontjából mutatjuk be a világ tíz legerősebb haderejét. A top10-es listából kimaradt többek között Japán, Irán, Izrael, és Észak-Korea is - utóbbi csak a 29. helyen szerepel a listán, és a számok azt mutatják, hogy papíron az etióp és a lengyel haderő is ütőképesebb Kim Dzsongun hadseregénél. A teljes, 68 országot rangsoroló listát és az összes statisztika az interneten megtalálható, de már most szólunk, Magyarországot hiába is keresné rajta.
1. USA
Amerika egyértelműen a technikai és gazdasági-pénzügyi fölényének köszönheti, hogy a lista élére került. Az évi 700 milliárd dolláros védelmi kiadások ötszörösen múlják felül a kínait és tízszeresen az oroszt, és hasonlóan nyomasztó az amerikai fölény a légierő területén is: 15 ezer az amerikai harci gépek száma, a következő legerősebb országnak alig 5 ezer van.
A súlyos olajfüggőség (napi 18 millió hordós fogyasztással szemben csak 10 milliós hazai termelés) ugyan ront az összképen, de összességében így is az amerikai a világ legerősebb hadereje. Ami természetesen csak játék a számokkal, és a gyakorlatban nem jelent sokat, ezt maguk az amerikaiak tudják a legjobban Vietnam óta.
2. Oroszország
Az orosz hadsereg hagyományosan nyers erőben, a létszámban volt mindig is a világ legnagyobbja - ma azonban már csak a negyedig legnagyobb létszámú aktív hadsereget tudja felmutatni, hadra fogható népességben pedig csak a nyolcadik a világon.
A szárazföldi hadsereg felszerelése azonban több szempontból világelső, ilyen a 2600 önjáró löveg és a 112 ezer logisztikai jármű, vagy a haditengerészet 72 korvettje. Az orosz haderő legnagyobb erejét azonban mégis csak az ország puszta nagysága és gigászi nyersanyagkészlete jelenti, ezekben egy ország sem ér a nyomába.
3. Kína
Bár a 2010-es évek sok szempontból Kína szuperhatalommá válásáról szólnak, haderőben még nem ért el az ország a csúcsra. A kínai hadsereg legfőbb erőssége természetesen a tömege: a 2,3 milliós aktív létszám a világ legnagyobbja.
972 hadihajóval a kínai a legnagyobb haditengerészet a világtengereken, de a hátország is iszonyúan erős, 800 millió munkára fogható ember és 3000 milliárd dolláros arany-, illetve államkötvény-tartalék pörgetheti a kínai hadigépezetet szükség esetén. Az infrastruktúra és a technikai fejlettség az, amiben egyelőre elmaradnak a nyugattól, de már abban sem túl sokáig.
4. India
A több szomszédjával, különösen Pakisztánnal feszült viszonyban álló hatalmas ország 1,3 milliós hadsereggel, és 1,7 millió bármikor mozgósítható önkéntessel bír, a legnagyobb ereje mégis az, hogy évente 23 millió indiai fiatal éri el a besorozható kort.
A szárazföldi hadsereg legnagyobb ütőerejét a tankelhárító lövegek (51 ezer) és a tüzérség (6500 ágyú) adja, a haditengerészet és a légierő már elmarad tőlük - bár utóbbi a maga 1900 bevethető harci repülőgépével és 600 helikopterével ott van a közvetlen élvonal mögött.
5. Nagy-Britannia
Európa legütőképesebb hadserege létszámban ugyan nem veheti fel a versenyt a nála nagyságrendekkel nagyobb és népesebb szuperhatalmakkal, de egyes összehasonlításokban még nem éppen katonai nagyhatalomként elkönyvelt országok is megelőzik.
Tankból például csak 227 van szolgálatban a brit seregben (ami éppen csak több, mint a háborút 200 éve nem vívott svájciban), a légiereje pedig a repülők számát tekintve a törökkel van egy szinten. A világtengerek egykori korlátlan ura ma 77 hadihajót tart fenn, ami kevesebb mint a katari vagy a lengyel haditengerészeté. Ennek ellenére magasan végzett a listán, amit technológiai fejlettségével, rengeteg pénzzel és erős gazdasági háttérrel ért el.
6. Franciaország
Bár a francia hadsereg a napóleoni háborúk jelentette csúcspont óta inkább csak rosszízű tréfák célpontja, mint rettegett armada, az ország éves hadügyi büdzséje egész Európában a legnagyobb (58 milliárd dollár, nagyjából annyi, mint a létszámban négyszer nagyobb orosz haderőé). Ahogy a többi európai ország, a franciák is elsősorban technikai fejlettséggel ellensúlyozzák a létszámbeli hátrányt.
7. Németország
Két vesztes világháború után a német haderő gyorsan újra a világ élvonalába emelkedett, bár a jó helyezését ma már inkább a háttérben Európa legerősebb gazdaságának köszönheti, mint a serege létszámának.
A légierő a bevethető harci gépeket tekintve a szaúdival és a tajvanival van egy súlycsoportban, a haditengerészete pedig csak a 33. a világon, a chilei és a dán mögött. Szintén eléggé elmarad az élvonaltól a szárazföldi sereg egyik legfontosabb mérőszámában, a harckocsik számában, a 408 német tankot a thaiföldi és a mongol sereg is übereli. Összehasonlításképpen (és annak illusztrálására, mekkorát változott a hadviselés fél évszázad alatt), a második világháborúban a Panther- és Tiger-sorozatú harckocsikból több mint 25 ezret gyártottak.
8. Dél-kórea
Az északi fenyegetés miatt hatvan éve harckészültségben élő ország méreteihez képest hatalmas hadsereget tart fenn, minden tizedik dél-koreai vagy katona, vagy tartalékos. Ez az arány az izraelinél is magasabb, viszont az észak-koreainál nem: ott ezer emberből 386 valamilyen formában a hadsereghez kötődik.
A tüzérség és az önjáró lövegek kivételével minden fronton az északiaké a számbeli fölény a két Korea között, amit Dél azzal kompenzál, hogy négyszer annyit költ védelmi kiadásokra (évi 28 milliárd dollár), és úgy általában véve összehasonlíthatatlanul fejlettebb és gazdagabb, mint az éhínség sújtotta északi szomszéd.
9. Olaszország
Olaszország évi 32 milliárd dollárral a világ tizedik legmagasabb hadügyi költségvetésével rendelkezik, miközben az aktív hadseregének létszáma (293 ezer) csak a 18., a légiereje 770 géppel a 17., a haditengerészete 179 hajóval a 13. A technikai fejlettség mellett az is az olasz sereg javára szól, hogy benne vannak a gyakorlatban. Igaz, nem úgy, mint mondjuk az izraeliek vagy az amerikaiak, akik egy sor konkrét háborút vívtak az elmúlt évtizedekben, de az olasz sereg az a brit és az amerikai mellett, amelyik 1980 óta a legtöbb ENSZ-békefenntartó misszióban vett részt.
Érdekesség, hogy ha összegezzük az európai országok hadseregeinek számait, akkor az EURÓPAI HADIPOTENCIÁL a kínaival és az amerikaival összemérhető, néha azokat simán le is pipáló adatokat kapunk a légierő és a haditengerészet oldalán.
10. Brazília
Bár egy átlagos magyar történelemtanár alighanem bajban lenne, ha fel kellene sorolnia három olyan háborút, amiben Brazília részt vett, a Wikipedia segít: az ország függetlenségének kikiáltása óta 17 háborút vívott, és ezekből 17 alkalommal győztesen került ki. Igaz, általában magánál gyengébbekkel kezdett ki - mentségére szóljon, hogy Dél-Amerikában Brazíliánál csak kisebb és szegényebb országok vannak. Ma a nagyhatalmi pozícióra törő ország csak tessék-lássék tart fenn aktív hadsereget (a 370 ezres létszám kisebb, mint például a jemeni haderőé), de azért a háttérben az 1,3 millió tartalékos tiszteletet parancsol.
Az évi 31 milliárdos hadügyi büdzsé elköltésekor a cél láthatóan csak annyi, hogy minden fegyvernemben lehetőleg két-háromszor annyit tudjon felmutatni, mint Argentína. Az igazi erejét a hatalmas nyersanyagkészlete, és félelmetesen pörgő gazdasága jelenti. A brazil lakosság vásárlóereje már nagyobb, mint a briteké, és egyszerre van az élvonalban a világ legnagyobb és leggyorsabban fejlődő gazdaságainak listáján - sokak szerint Brazília az új Kína.
Ugyancsak a világhálón található még egy olyan felsorolás, amely nem tartalmazza Dél-Koreát és Olaszországot, viszont 9-10. helyen Japánt és Törökországot sorolja fel.
Ide kívánkozik annak a felsorolása, hogy a világon mely országokban nincs katonai fegyveres erő (hadsereg)?
Ezek a következők - minden különösebb rangsor nélkül: Vatikán, Nauru, Costa Rica, Szamoa, Mauritius, Marshall-szigetek, Grenada, Kiribati, Pauli és Lichtenstein.
Hősök arcképcsarnoka - 770 világháborús magyar katona fotója
Már több mint 770, a második világháborúban elesett magyar katona - többségében a hozzátartozók által elküldött - fényképe található meg a Honvédelmi Minisztérium (HM) honlapján a "Hősök arcképcsarnokában"
A világháborús hősi halott katonák veszteségi adatbázisát tartalmazó honlapot 2011. december 8-án indította el a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztálya a www.hadisir.hu címen.
Az oldal jelenleg több mint 75 ezer, a második világháborúban elesett magyar katona személyi adatait, temetési helyét tartalmazza. Fent van továbbá 55 ezer személyiségi karton, a posztumusz kitüntetések listája, számos katonai sírhely és síremlék fotója is.
A honlapot folyamatosan bővítik. A mostanáig feldolgozott csaknem 100 ezer első világháborús veszteségi adatot a tervek szerint 2014 első felében kezdik el feltölteni a honlapra. Így ekkortól az első világháborúban elesett hős magyar katonák fotóit is várják, hogy azokat is feltölthessék a Hősök arcképcsarnokába.
Az oldalnak indulása óta mintegy 131 ezer látogatója volt. A honlap adatbázisában több ezren találták meg hozzátartozóikat, azok végső nyughelyét. A HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztálya a hadisir@hm.gov.hu címen bárkinek segít többet megtudni világháborúban elesett családtagjáról, és erre az e-mail címre várják a Hősök arcképcsarnokába szánt fényképeket is.
(InfoRádió)
[a lap tetejére]
Melyek a legiszákosabb országok a Földön?
Ha már a világ legerősebb országai sorában - meg sok minden másban - meg sem említik Magyarországot, akkor azért még számos olyan terület akad, amelyeken erősek vagyunk, azaz dicsőségünkre (olimpiai helyezést elért sportolók, Nobel-díjasok száma stb.), vagy szégyenünkre (pl. öngyilkosságok) az élen járunk.
Ilyen például az egy főre jutó alkoholfogyasztás. Az internetes forrás sajnos csak a rangsort közli, a számítás módját, a figyelembe vett szempontokat azonban nem. Ezért az alábbi felsorolást fenntartásokkal kell fogadnunk, mert az erősen kétséges.
1. Moldávia 2. Csehország 3. Magyarország 4. Oroszország 5. Ukrajna 6. Észtország 7. Andorra 8. Románia 9.Szlovénia 10. Fehéroroszország 56. Amerikai Egyesült Államok
[a lap tetejére]
Részletek a tagságnak küldött 2013. szeptemberi körlevelünkből
Ma az érzékelhető, hogy a honvédelem ügye és a társadalmi érdeklődés, részvétel soha nem látott mértékben eltávolodott egymástól. Ez azonban nem csak magyar jelenség, egész Európában ez tapasztalható.
A Magyar Honvédségnél folyamatban van a tartalékosok szerződtetése (az önkéntes tartalékosok rendszerének gyakorlati kialakítása).
Ebben a folyamatban, azaz az önkéntes védelmi és műveleti tartalékosok kiválasztásában és szerződtetésében, bevetésében az eszmei támogatáson kívül a sem a MATASZ-nak, sem a TKOE-nek, mint nonprofit társadalmi szervezetnek semmilyen szerepe nem volt, nem is lehet, mint ahogy az erről alkotott véleményünkben már évekkel ezelőtt is megírtuk, hogy jogkör és pénz hiányában az csak a Magyar Honvédség kizárólagos feladata lehet.
Ezek után legfőbb feladatunk lesz a jövőben a cselekvő hazafiasság, a haza szolgálatához a rendelkezésre állási, áldozatvállalási készség, a honvédelem iránti érdeklődés ébrentartása a társadalomban, és a katonai, honvédelmi ismeretek terjesztése.
Ezt készítettük elő - mint arról már beszámoltunk - a 2011. november 26-án megtartott sikeres, igen eredményes országos küldöttgyűlésen. Ekkor a sorozottból hivatásossá átalakított honvédelem új korának jellemzői szerint véglegesítettük az újonnan megfogalmazott céljainkat, programunkat, amelyet természetesen megfelelő időben honlapon, illetve publikáció útján részletesen ismertetni fogunk.
Az új programunk szerint az eddigi fő céljainkat, a tartalékos katonáskodás ideáját feladva, de továbbra is a honvédelem aktív támogatását szolgálva, nyitunk a társadalom egésze, tehát a laikusok (kiképzetlenek) felé is.
Ezen a küldöttgyűlésen idő hiányában, majd később felmerült bizonytalansági tényezők miatt azonban az új céloknak megfelelő, az új küldetéshez igazodó egyesületi név felvételéről (megváltoztatásáról) a döntést el kellett halasztanunk, erre azonban remélhetően a közeljövőben sor fog kerülni.
A jövőben évente legalább egy csapatlátogatást fogunk tartani. Jelenleg előkészítés alatt van egy ilyen látogatás (tagjaink és diákok részére) Győrbe a 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezredhez (a jelen) és visszaútban Zsámbékon a Földi Telepítésű Légvédelmi Eszközök Múzeumának (a múlt) megtekintésére. A kiránduláson való részvétel előfeltétele a tagdíjfizetés rendezettsége.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy 2014. január elsejétől minden tagtársunknak, kérésre, tehát nem automatikusan, hanem az alábbi feltételek megléte esetén felkészültünk arra, hogy kellő érdeklődés esetén biztosítsuk - választás szerint - a Magyar Honvéd (évi 12 szám) vagy a Haditechnika (évi 6 szám) című folyóirat megjelenő számainak a megküldését postai úton (az egyesületi költségvetés terhére).
Feltételek: - tagdíjfizetési elmaradás nem lehet
- az esetleges hátralékot (a személyre szólóan megküldött
egyenlegközlés szerint) a 2014. évi tagdíj összegével (2.000.- ft)
megemelve a kiküldött csekken legkésőbb 2013. november 30-ig
bankszámlánkra be kell fizetni
- kérjük, hogy tagtársunk ebben az akcióban való részvételi
szándékát a választott lap megnevezésével, és a postázási adatokat
szándékát a választott lap megnevezésével, és a postázási adatokat
Az Országos Elnökség úgy gondolja, hogy ennek az akciónak a jelentőségét szükségtelen ecsetelni - két igen színvonalas, érdekes és drága lapról van szó.
Hosszú szünet után végre újra megnyílt a www.tkoe.hu honlapunk, szerény kivitelben ugyan, de reméljük, hogy annak további gondozására, fejlesztésére mielőbb fogunk találni segítőket tagjaink köréből.
Sajnos az egyesület életben tartása, az egyesület ügyeinek intézése társadalmi munkában nagy tehertétel, hálátlan feladat, ami országosan néhány ember önzetlen áldozatvállalásától (saját személyes munkaerő- és pénzráfordításától!) függ. Továbbra is sok időnket, aránytalanul nagy szellemi energiánkat és munkaráfordításunkat köti le a tagdíjon túli forrásteremtés a különböző támogatási pályázatok útján.
Éppen ezért az Országos Elnökség minden egyesület tagtól elvárja, hogy mindenki helytálljon legalább olyan mértékben, hogy az országos összehasonlításban igazán alacsony egyesületi éves tagsági díj késedelem nélküli befizetésével támogassa közös ügyünket, hazafias céljainkat.
A tagdíj 2.000.- forintos éves összegét 2014-ben nem fogjuk emelni.
Ősszel kaptuk meg a NAV-tól a múlt évi SZJA 1%-ának felajánlásából származó támogatást, amelynek a jelentősége messze meghaladja a tagdíjfizetését!
Ugyanis egyetlen egy rendelkező ily módon átlagosan 6.000.- forinttal (!) támogatja az egyesületünket!!! A gond csak az, hogy számtalan felhívás ellenére - mint ahogy ez az országos napilapok híreiben is olvasható volt - a felajánlók egyre kevesebben vannak, sajnos ez a közömbösség más egyesületeknél is ezt a csökkenő tendenciát mutatja. Ezért az Országos Elnökség kéri, hogy már most mindenki jegyezze elő a jövőben esedékes adóbevallásaihoz a rendelkező szelvényen feltüntetendő egyesületi adószámunkat: 18236631-1-42, és ehhez is kérjük családban, ismeretségi körben a támogatók (rendelkezők) toborzását.
Kérjük, hogy ha címadataiban változás következett be, szíveskedjék azt velünk közölni, illetve a mai kor szellemének megfelelően az elektronikus levelezési (e-mail) cím pontos közlése is rendkívül fontos ahhoz, hogy bármilyen okból hatékonyan mozgósíthassunk, gyorsan tájékoztathassunk, és különösen a rendezvényeinkről szóló értesítések azonnal eljussanak tagjainkhoz, jelentős időt és költségeket megtakarítva. A legtöbb esetben a minisztériumtól, Hadtörténeti múzeumtól, Honvéd Kulturális Központtól stb. mi magunk is későn, napokkal az egyébként igen felemelő, színvonalas rendezvények előtt kapunk értesítést úgy, hogy már esélyünk sincs a jó hírt hagyományos postai úton továbbítani.
