2008. nyarán Nemzeti Sírkertre vonatkozó adatforrások felhasználásával, valamint helyszíni bejárással kiválasztottuk azokat a sírokat, amelyek állapotuk alapján valamilyen formában takarítást, gondozást igényeltek. A felmérés után a munkák gyakorlati kivitelezésére 2008. szept. 1. és nov 16. között került sor.
Meghirdetésre került összesen 16 közösségi munkavégzési időpont, alkalmanként négy-öt munkaórára. Minden egyes alkalommal 2-5 fő vett részt a munkákban, voltak olyan bajtársaink, akik több alkalommal, több műszakban is dolgoztak. A meghirdetett alkalmakon kívül a "kemény mag" bajtársai szabadidejükben még kb. 15 más egyéni munkavégzési alkalommal dolgoztak. A várakozáson aluli részvételt ellensúlyozta a megjelentek mennyiségileg és minőségileg magas szinten végzett munkája.
Ezeknek az erőfeszítéseknek az eredményeként összesen 152 sírt hoztunk rendbe.
Valamennyi sírhoz többször is vissza kellett térnünk eltérő munkálatok elvégzése miatt. Arra nem számítottunk, hogy az egész sírgondozást jelentős mennyiségű gallyazással, favágással kellett kezdenünk sok napon át, majd elvadult, elöregedett, szeméttel teli növényi vegetációt (főleg a síremlékeket általában teljesen betakaró, elöregedett borostyánt) és bozótot kellett kiirtanunk. Több esetben jelentős volumenű földmunkákat is kellett végezni (földpótlást, vagy az eltarackosodott talaj teljes átforgatását és újrafüvesítést). Egy sírhelyen minimum két órát kellett dolgozni, de volt több is, ahol 20-30 munkaórát is rá kellett fordítanunk a kitakarításra.
Váratlan, de hasznos segítséget jelentett az, hogy a temetői üzemeltetés az egyes munkahelyeken kitermelt fát, szemetet egy-két napon belül teherautó-számra elhordta.
Sajnos maradtak olyan katonasírok, amelyekhez idő, munkaerő és pénz hiányában idén már vagy nem jutottunk el, vagy ahol különböző javításokat, kiegészítéseket és hasonlókat (engedélyeztetés és kivitelezés után) hiánypótlás keretében kell majd elvégezni a későbbiekben.
Eredetileg 1848-49-es honvédsírok gondozása nem szerepelt a munkatervünkben, azonban menet közben bajtársaink ezt hiányolták és nyomatékosan igényelték.
A '48-as honvédek három parcellájában a fák gallyazása, visszametszése, a teljes kigereblyézés és kitakarítás, valamint a sírok egyedi rendbetétele után az összes 130 síremlékre 4 cm széles nemzeti színű szalagot kötöttünk, kb 40 sírhelyen árvácskát ültettünk, majd a Nemzeti Gyásznapon, október 6-án, hétfőn az esti szürkületben nagy részvétel mellett, csendben, kegyelettel emlékezve minden honvédsíron két-három mécsest gyújtottunk.
Rajtuk kívül a sírkert legkülönbözőbb részeiben a következő honvédszemélyek sírjait takarítottuk ki és hoztuk rendbe:
Alvinczy József tábornagy, Bárdos Balázs dr. főhadnagy, Berzeviczy Béla altábornagy (1870-1922), Dáni Balázs vezérezredes, Fülöp Dezső főhadnagy (1878-1915), Hadnagy Domokos tábornok (1878-1936), Hávor Lajos tüzér (1907-1988), Kállay Zsolt, 17 éves légvédelmi tüzér, Kövess Hermann tábornagy, Kurucz Jenő huszár főhadnagy, Lévay István, Lossonczy Antal (1900-1921), Mahr Jenő sorhajóhadnagy (1895-1919), Márkus Lajos, Mayer Ferenc tábornagy (1775-1857), Miklós Béla, dálnoki, vezérezredes (1890-1948), Novách Károly tüzér főhadnagy, Rónai Horváth Jenő hadtörténész, Schaurek Alajos tüzér ezredes, Simonyi József ezredes, Szamovolszky Ödön (1878-1914), Szerelmey Miklós (1803-1875).
